2019. április 26., péntek

Locsolásért jár a puszi... (+18)

 Hunter Aurore, köszönöm a lelkes támogatást!!

 Jensen a hotelszobája ablaka előtt gyönyörködik a kilátásban. Kissé szomorú a mosolya, mert arra gondol, ha befejezik a sorozatot, lesz-e még közönségtalálkozójuk?

 Annyira elmélázik, hogy észre sem veszi, valaki belépett a szobájába.

-Jensen... - Ahogy Misha hangjára megfordul, az egy parfümös üvegből rá fúj valamit, aminek gyanúsan sör szaga van.

-Már nem fogsz elhervadni - néz rá, azzal az imádni való mosolyával, ami miatt nem lehet rá haragudni.

-Ugye tudod, hogy már nem húsvét hétfő van, és amúgy sem vagyok nő?

-Tudom. De a sör mindenkinek jót tesz, és kedden a férfiak is kapják az áldást.

-És azt tudod, hogy locsolásért jár a puszi?

-Tudom. De még nem fejeztem be a locsolást...

 Jensen testén végigfut a vágy remegése, mikor szerelme közelebb lép hozzá, és elkezdi kigombolni az ingét.

 Minden gondolat kiszáll a fejéből, csak a párja ragyogó kék szemeit látja, és a kezét érzi a testén, ahogy lesimogatja róla az ingét. Kérés nélkül felemeli a kezét, hogy a pólója is gyorsan lekerüljön róla. Aztán a nadrágja öve következik, ami halk csörrenéssel hullik a padlóra, a nadrágjától követve. Közben végig érzi magán a kék szemek simogatását, és Misha felé áradó szerelmét.

 Nem tud betelni a szerelme szépségével. Csak áll, és egy hosszú pillanatig gyönyörködik Jensen tökéletes testében, amit már csak az alsója takar el előle.

 Látja, hogy az ő teste ugyanúgy remeg a vágytól, mint a sajátja. Már nem húzza tovább az időt. rohamtempóban ő is vetkőzni kezd.

 Mire mindketten alsóban lesznek, már egyikük sem bírja a másik nélkül, s mohón kapnak egymás szája után.

 Misha végigdönti az ágyon a párját, s míg Jensen kényelmesen elhelyezkedik, gyorsan magához veszi a locsoló üveget.

 Visszatérve betérdel párja két lába közé, s a sarkára ülve egy pici sört spriccel Jensen homlokára.

 Jensen mosolyogva simít végig szerelme oldalán, mikor az fölé hajolva lecsókolja a homlokáról a sörcsöppöket. Imádja a bolondságait, főleg, ha olyan izgatóak, mint a mostani tréfája.

 A homloka után az orra következik, s Jensen megremeg, mikor Misha gyengéden megharapja az orra hegyét. Ő tudja, mi az igazi gyengéje: a harapás.

 Imádja látni a zöld szempárban felcsillanó mámort. .

 Misha rámosolyog szerelme szeplőire, mikor megérzi a remegését. Mindketten tudják, ez még csak a kezdet. Az igazi élvezet csak most következik.

 Mikor szerelme a szájára spricceli a sört, Jensen kidugja a nyelvét, hogy lenyalja azt. Élvezettel figyeli Mish elsötétülő kék szemeit, amikben ugyanaz a vágy örvénylik, mint amit ő is érez.

 Belenyög a párja szájába, ahogy az az ajkába harap, s szorosabban markolja a csípőjét. Nyelveik vad táncot járnak, s már Misha is zihálva kapkodja a levegőt, szorosan markolva a karját.

 Nem hunyják le a szemüket. Imádják látni egymást az extázis gyönyörében égve.

Misha tekintete egy pillanatig követi a Jensen torkán lefolyó sör útját, aztán rátapad a lüktető erekre, s ahogy felfelé végignyal rajtuk, beleharap a párja állába.

 Jensen mellbimbói egyből megmerevednek, Mish nyelvének és fogainak hála,amik letisztítják azokat a következő sör adagtól. Önkéntelenül beletúr a hajába, s mikor szerelme megszívja az egyik kis kavicsot, meg is húzza a sötét tincseket, végigkarmolva Misha izmos karját.

 Mishát a végletekig felizgatja szerelme nyögése és az, ahogy meghúzza a haját és megkarmolja.

Lassan lecsókolja, nyalja magát a köldökéig, s a következő adag sört onnan nyalja - szívja ki.

 Jensen szeme előtt már csillagok keringenek az élvezettől, és ahogy szerelme a köldökét izgatja, kitör belőle a nevetés. Zene füleinek párja nevetése, ami az övével együtt hallatszik.

 Misha átitatja sörrel Jensen alsóját, amiben már feszül a kőkemény farka, és lágyan megharapja a puha anyagba takart tagot.

-Mish... -Jensen rá sem ismer a saját hangjára, ahogy kiszakad belőle a nyögéssel elegy sóhaj, ahogy feljebb löki a csípőjét.

 Mishának ez a legszebb hang a világon.Nem is váratja tovább a szerelmét. Megszívja a farkát, s ahogy Jensen csípője újra fellendül, lehúzza róla az alsót.

 Egy pillanatra elsötétül a világ Jensen szeme előtt, mikor szerelme plüss ajkai a farka köré zárulnak, s szopni kezdik azt. Kezei szorosan markolják az ágytakarót, s Misha mozgásának ritmusára néha meg is rángatja a bársonyanyagot.

 Imádja, mikor a párja teljesen elveszti miatta az eszét, s csak egy nyögve, zihálva lüktető test marad, aki az extázistól rekedt hangján csak az ő nevét bírja hajtogatni.

 Imádja, mikor a farka a szájában lüktetve lecsúszik a torkára, és teljesen kitölti a helyét. Imádja, ahogy a - hirtelen - tarkójára tapadó keze egyre erősebben szorítja, ahogy a tempót diktálja.

 Mielőtt párja elérné a csúcsot, abbahagyja amit csinál. Kicsit széjjelebb tolja a lábait, és a fenekéhez csúszik.

  Jensen felszisszen, ahogy a sör szénsavja megcsípi a bejáratát, s a farka még jobban lüktetni kezd.

Elakad a lélegzete, mikor megérzi szerelme nyelvét a lyukában.Csak egy hatalmas nyögésre futja tőle, és arra, hogy minél jobban szerelme szájához nyomja magát.

 Mish élvezettel szopja, nyalja szerelme lüktető lyukát, és a végén egyből két ujjal kezdi tágítani.

 Jensen a párja ujjaira tolja magát, és ahogy az eltalálja a gyönyörpontját, újra nyög egy nagyot. Együtt hullámzanak  ritmusra, amivel Misha ujjai járnak ki - be Jensen testében.

 A pillanat, amikor egyesülnek, mindkettőjükből elégedett sóhajt csal ki.

 Jensen imádja érezni magában szerelme keményen lüktető férfiasságát, ami tökéletesen kitölti a bensőjét, jólesően feszítve azt, mindig eltalálva a kéjközpontját.

 Tökéletes ritmusban szeretkeznek. Misha keze közben Jensen farkára kulcsolódik, és folytatja a kielégítését.

 Egyszerre érik el a csúcsot, egymás nevét kiáltva, egymás szemébe nézve.

 Szorosan ölelik egymást, míg a dobogó szíveik lassan megnyugszanak, és a légzésük is normalizálódik.

 Jensen lágyan megcsókolja szerelme száját, és pár perc csókolózás után halkan megszólal.

-Locsolásért jár a puszi.
 



 

 

 


 
     

2018. szeptember 18., kedd

Tíz éve... (Destiel, Dean, +12)

 Tíz évvel ezelőtt csak egy megkínzott lélek voltam a pokol legmélyének legsötétebb sarkában.

 De jöttél Te, a ragyogó, csodálatos égi harcos, és kimentettél a kárhozatból. A segítő kezed lenyomata a bőrömbe égett, ahogy később a szemeid kékje a szívembe.

 Sejtről sejtre haladva teremtettél újjá, és közben mindig velem voltál. A legsötétebb napjaimon is.

 Egy érintésed megnyugtatott, és a mosolyod elhitetette velem, hogy van remény.

 Hibáztam, sokszor, ahogy te is. De együtt mindig, minden szarból kimásztunk, és erősebbek lettünk.

 És egyre jobban megszerettelek.

 Először dühített az angyali naivságod. A feltétel nélküli hited, amit Istenbe, és az angyalokba vetettél.

 Aztán újra és újra, egyre jobban csodáltalak. Mert képes voltál fellázadni, mikor rájöttél, hogy Isten is tévedhet néha, és az angyalok sem mindig az igazságot védelmezik.

 Veled voltam minden bukásodnál, és én is szenvedtem a te fájdalmadtól. És minden halálodba belehaltam én is.

 A visszatéréseid újra elhozták nekem a megváltást.

 Nekem te mindig angyal voltál, és az is maradsz, bármi történjék is.

 Nem számít, ha elveszik az erődet. Nem számít, ha elveszted a szárnyaidat. Számomra akkor is angyal maradsz.

 Az én angyalom.

 Szeretlek. Küzdöttem ellene, minden erőmmel, sokáig tagadtam, magam előtt is. De már rég elmerültem abban az áldott - átkozott érzésben, amit szerelemnek hívnak.

 Tudom, néha túl mentem a baráti heccelődésen, mikor még magam előtt is titkoltam, hogy szeretlek.

 De ismersz. Én nehezen viselem a gyengeségem. És a szerelem elgyengített. Ezért tiltakoztam ellene a sok rossz viccel, amit elsütöttem a te rovásodra.

 Te mindig megbocsátottál, és mindig meggyőztél, hogy én is bocsássak meg magamnak. Mert megérdemlem.

 Szeretlek. A ragyogó kék szemeidet, amiknek óvó pillantását akkor is érzem, ha nem vagyunk együtt.

 A gyönyörű szád, amivel úgy tudsz csókolni, hogy minden gondolatom száműzöd az agyamból, ami nem kettőnkről szól.

 A nyakad, amit úgy imádok csókolni, elidőzve az ereiden, hogy érezzem a véred lüktető rohanását.

 Az ujjaid, amik secperc alatt a gyönyörbe tudnak simogatni.

 Imádom a mellkasod csókolni, az ajkaimmal érezni a szíved dobogását, ahogy a szeretkezésünk extázisa miatt egyre gyorsabban zakatol.

 Szeretem a feneked, ami tökéletesen illik a tenyerembe. Sok feneket markoltam már, de a tiéd verhetetlen.

 Annyi nővel lefeküdtem, de sohasem éreztem azt a tökéletes összeolvadást, amit veled, mikor elérjük a közös Mennyországunk. Sokáig nem értettem, miért. Aztán rájöttem.

 Azok az aktusok csak személytelen kefélések voltak.
Veled szeretkezem. A testem, a lelkem, a szívem is benne van a gyönyörű egyesüléseinkben.

 Szeretlek, Cas. Már tíz éve. A tested, a lelked, minden pici részedet.

 Még az egykor idegesítő naivságod is imádom már, amivel az emberek világát látod. Már nem zavar, mert ez is te vagy. Szeretlek tanítani, bármit is akarj megtanulni.

 Szeretlek. Annyira, hogy még a kedvenc pitémről is lemondanák a kedvedért. De te úgysem kérnél tőlem ilyen ,, áldozatot".

 Szeretlek. És örökké szeretni foglak. Megjárnám érted a Poklot is, újra meg újra, ha az kéne, hogy megmentselek.

 Mert szeretlek, Castiel.

 Tíz éve már.

2018. szeptember 5., szerda

Destiel - Kék (+12)

 Castiel szeme a legkékebb kék, amit Dean Winchester valaha látott.

 Mindig másképp ragyog, de ugyanúgy elbűvöli a vadászt.

 Mikor a virágok körül röpködő méheket figyeli, olyan áhítat ragyog a szemeiben, mintha Isten legtökéletesebb teremtményeit csodálná. Órákig bírja figyelni az apró rovarokat, ahogy Dean őt. A legteljesebb koncentrálással, és odaadással.

 Mikor Sammel beszélget, a tudása iránti csodálata ragyog a szemében. Van, hogy Dean észre veszi, hogy a testvéri szeretet óvó fénye is felcsillan a kék szempárban, s megnyugszik. Ha vele bármi történik, az öccse biztonságban lesz az angyaluk szárnya alatt.

 Mikor a hitéről beszél, az emberekbe vetett hitének meggyőződése ragyog a szemében. Hogy érdemes védenie őket, akár még Isten, és az angyalok ellenében is.

 Vadászat közben a kérlelhetetlen elszántság tüzével perzsel a szinte feketére sötétült tekintete, harc közben pedig az engesztelhetetlen dühével. Nincs kegyelem a gonosznak.

 Mikor Deanre néz, vagy megcsókolja, a szerelemtől, és az odaadástól ragyog a zafírkék szeme. Dean imád fürdeni a simogatásában. Óráknak tűnő percekig el tud merülni benne, mint egy tisztavízű, hűsítő patak vizében.

  Szeretkezés közben a vágy, és a kéj hullámzik a mindig nyitott szemében. Dean hamar megszokta, hogy az angyala mindig látni akarja.

 Dean imádja látni szerelme szemében a kéjt, mikor már közel a beteljesülés. Ahogy végigsöpör rajtuk a gyönyör hulláma, egymás lelkét is látják az összekapcsolódó tekintetükön át.

 Castiel szeme a legkékebb kék, amit Dean Winchester valaha látott. Mindig másképp ragyog, de egy valami soha sem változik.

 Deant mindig elbűvöli, és tudja, az angyala szeme örökké rá ragyog.


2017. november 8., szerda

Beköszöntő

Üdvözlet, Olvasóm!
 Ez a blog az én slash ( fiúxfiú) témájú írásaimat tartalmazza. A legtöbb erősen +18-as tartalmú, szókimondó szex leírást tartalmaz. Ha nem bírod az ilyeneket, ne olvasd a gyermekeimet!

 Ne gyűlölködj! Ha valamelyik páros, vagy történet nem tetszik, gördülj túl rajta!

Kommenteknek csak akkor örülök, ha kulturált modorban íródnak! 

Fandomok: Supernatural ( Odaát): Destiel: (Dean/Castiel), Sabriel: (Sam/Gabriel), Michdréel: (Michael/Gadréel), Samifer: (Sam/Lucifer), Lustiel: (Lucifer/Castiel), Crobby: (Crowley/Bobby), Cockles(Misha Collins/Jensen Ackles)

One Direction: Ziall (Zayn/Niall), Larry: (Louis/Harry), Ziam (Zayn/Liam)

Flash/Arrow (Zöld Íjász) crossover: Boli: Barry/Oliver

Sherlock: Johnlock: (John/Sherlock)

A Pál utcai fiúk

Marvel hősök

Jó szórakozást!